Heli - Hörnli

Hörnlihütte Matterhornnal

Mióta visszajöttem Helsinkiből, mondhatom, nem unatkozok. Egyik héten az irodát alig hagyom el, a másikon meg alig vagyok az irodában, mivel építkezésről építkezésre járok.

Uelinek megműtötték a térdét, úgyhogy az utolsó 2 hétben nekem kellett átvenni az építésvezetést. Mélyvíz, de kezdek belejönni, Ueli sokat segít telefonon, és sokat tanulok belőle. A mindennapokból viszont sok energiát/időt vesz igénybe, és a rajzolnivaló nem lett kevesebb. De a jó hír, hogy jövő hét csütörtökig kell már csak kitartanom, és átadjuk a házat. Lesz megnyitó ünnepség is, amire hivatalosak vagyunk. Kíváncsian várom. Juhúú! :)

Másik építkezés, ahova végre feljutottam, az iroda presztizs projektje, a Hörnlihütte, ahonnan elindulnak megmászni a Matterhornt. 3260 m magasan fekszik, jövő júliusra kell készen lennie, a Matterhorn megmászásának 150. évfordulójára. A legviccesebb az egészben, hogy az építkezést csak helikopterrel lehet megközelíteni. :) Elég menő helikopterrel az építkezésre járni. :D Szóval túl vagyok az első helikopteres élményemen, ami a vártnál kissé kalandosabbra sikeredett.

Ezzel utaztunk! :)

Fél 2-kor mentünk fel. Időjárás nem tökéletes, de elviselhető. Lent Zermattban 15 fok, szitáló eső (akár csak Londonban), fent a hegyen -10 fok (csak tipp; nem tudom pontosan, de nem is akarom tudni), havazás, 80 km/h-s szél. Megnéztük a házat, inkább belülről, mint kívülről :D, elég jól haladnak a munkálatok. Aztán a tervezett fél 4-es visszarepülésnél kiállunk a landolópálya mellé, halljuk a rotor hangját, de hát csak nem közelít. Csörög Hänggi telefonja. Lent ragadt 100 m-rel mélyebben a helikopter, a látási és szélviszonyok miatt nem tud leszállni, így visszafordul.

Vhogy így fog kinézni egy szoba

Visszabattyogunk addig melegedni, hátha javul az időjárás. Rumos tea/kávé, kinek mi (félreértés ne essék, a rumos teában nincs tea, csak rum :D - ezzel én is most szembesültem). Várunk, várunk, de még mindig nem jobb. 5 óra. Ha fél 6-ig nem tud értünk jönni a pilóta, fent ragadunk. Mondom szuper, Hänggi, nem mondtad hogy pizsamát is kéne magammal hozni?! Fogkefe ugyan van, de wc is csak kint a -10-ben. Addig poénkodnak meg szivatnak, én meg kezdek beletörődni a sorsomba, mire ismét csörög a telefon. Ahhha, ahha, okay, tip-top. :D Juhúúú, megyünk haza! Kiállunk ismét a 79 km/h-s, -9 fokos szélbe, ahol most már nemcsak 10 méterre, hanem már 20-ra is el lehet látni. Leszáll a helikopter, 10 másodperc alatt bepattanunk, és irány haza. De jó, a saját ágyamban alszok, és tudok pisilni anélkül, hogy közben megfagynék. :D Búcsúzóul a pilóta leszállás előtti kanyart olyan élesre vette, hogy hirtelen nem tudtam, hol van a fent meg a lent, meg hogy épp kimegy-e pont az összes vér az agyamból, vagy marad annyi, hogy eszméletemnél maradjak. Maradt, túléltem, élveztem! Jönnek a képek, puszi Nektek! :)