Költözés

Voltunk Étteremhéten - Zsindelyes pálinkaház - előétel :)

Múlt hétvégén otthon voltam. Elnézést, hogy nem igazán voltam elérhető, ennek az oka, hogy csütörtökön végleg átadtuk a Szerémi úti lakást, így a hétvége pakolással telt. Szerdán átköltöztetett minket Tesókám (köszi szépen!) az új albiba, mert én már nem voltam otthon, Virunak meg megint külföldre kellett utaznia.Úgyhogy most új fázis következik az életünkben. Az albérlet nyilván átmeneti megoldás, amíg nem találunk sajátot. :) Szóval mostantól a hazalátogatásaim lakásnézéssel is fognak telni.

Az én desszertem: isteni somlói mazsola nélkül! :)

Picit most K.O. vagyok. Ez a hétvége is meglehetősen fárasztó volt, az előtte eltelt két hónap meg aztán pláne. A héten addig kitartottam, míg Barbara itt volt, aztán csütörtök délután már alig bírtam ülve maradni a székemen az irodában. Kávé, az már ilyenkor nem segít, amikor folyamatosan csak az alvás jár a fejemben. Úgyhogy a tegnapi meg a csütörtöki napot rövidre vettem, és még a vacsora előtt szundítottam egyet. :) Azok a régi szép ovis időszakok! Bezzeg felnőttként tudnánk értékelni a délutáni sziesztát....

Apukám, Anyukám :)

Tesókám

Visszatérve a hétre. Barbara és Dóri (számomra két rendkívül fontos teremtmény :) ) voltak olyan kedvesek, hogy egy napon születtek, így legalább biztosan nem felejtem el egyikük szülinapját sem. :) Dórival pont sikerült otthon találkozni, felköszönteni. Nagyon jó volt Téged látni, csajszikám! :) Barbara meg kedden jött ismét Zermattba, úgyhogy szándékkal elkövetett tortasütéssel leptem meg. :) Átjött Szandra is, úgyhogy el is tűnt a torta fele. :) Mellé jó kis magyar chardonnay, beszélgetés hármasban. Hogy is van a Mastercard reklám? :D

Mi :) - egy kicsit bambán 

Aztán Barbara elment csütörtökön, és jött a kimerültségi hullám. Most először nem volt kedvem dolgozni, próbáltam az aznapi fontos teendőkkel végezni, és gyorsan hazajönni. Miután megszoktam az ittlétet, most először volt honvágyam. Nem is igazán honvágy, hanem a barátok és a család hiánya. Viru hiányáról nem is beszélve... Lehet máskor is lenne, csak nincs időm/erőm ezen agyalni? Nem tudok erre válaszolni. Néha azon kaptam magam, hogy ott ülök a gép előtt, a többiek hebegnek-habognak ezen a förtelmesen eltorzult német akármin, közben bömböl a rádióból a szokásos, unalmas, agymosó zene, és arra tudok csak gondolni: haza akarok menni.

Barbara, és a szülinapi torta esete :)

Na közel sem ilyen rossz a helyzet, csak kicsit elfáradtam. De most hétvége jön, sok alvással és pihenéssel, valószínű egy szaunázást is beiktatok, és visszaáll a világbéke. Ámen. :)

Puszi Nektek, szép hétvégét kívánok. :)