Trift

Az ott lent Zermatt

A folyton esős, látástól mikulásig dolgozós június után ezen a hétvégén szép meleg, napos időnk lett, és én is végre szabad voltam. Szombaton az elmaradásaimat pótoltam, megittuk Szandrával a már szokásosnak mondható szombati kávénkat, feltöltöttem az ürességtől kongó hűtőt, stb. Vasárnap pedig felkerekedtem, hogy a bakancslistámon rajta maradt célpontok közül egyet ismét kihúzhassak. 

A hely neve Trift, az Edelweiss után, a szemközti hegyoldalon lévő völgyben kell mélyen hátragyalogolni, és akkor talál rá az ember erre a Hüttére. Nagyon szép helyen van, mert innen már a gleccserek is láthatóak, de magát a vendégházat még csupa zöld veszi körül. Itt megittam a jól megérdemelt cideremet, aztán egy másik útvonalon, egészen a Täsch felőli végén értünk vissza Zermattba. Ja, azért van a többes szám, mert fél úton találkoztam egy Zürich környékéről származó, 50-es évei közepén járó, iszonyat fit nőcivel. Beszélgetésbe elegyedtünk a fejüket a szikla alá dugó, feneküket mutogató bariknál :D (mindketten azon csodálkoztunk, hogy ez nekik vajon miért jó?!), aztán úgy döntöttünk, közösen megyünk vissza a faluba. Mellesleg ő csak akklimatizálódás gyanánt tette meg ezt a túrát (amolyan bemelegítés), mert holnap megy a Breithornra, aztán a Polluxra és a Castorra (mind 4000 m +).

Kilátás Triftről

Nekem így első túrára idén ez bőven elég volt. Elfáradtam, de kellemesen, és a túra teljesítése után van az emberben egy jó érzés, hogy "na, ezt is sikerült megcsinálnom." :) Nagyjából amúgy 2450 m volt a túra csúcspontja, indultunk 1650-ről, szóval egy jó 800 méter szintemelkedés és hosszra csak tippelni tudok, olyan 8-10 km-re saccolnám. 

Megérkeztem :)

Bari hátsók :)

Panoráma - Trift