Plastic free July - etc.

Nagyon sok bejegyzéssel vagyok lemaradva, amit remélem még ebben az évben tudok pótolni, de addig is nem várom meg, míg "utol érem magamat", mert ez sokáig el fog tartani. Addig is egy aktuális témával kapcsolatban szeretnék írni pár szót.

Ahogy - szerintem - legtöbbünk, én is a facebookról értesültem a "műanyagmentes július" kezdeményezésről. Mint ahogy a többi hasonló challengehez, ehhez is szívesen csatlakozok, de inkább próbálok nem egy-egy hónapra korlátozni a figyelmemet, hanem olyan alapelveket átültetni a mindennapokba, amelyek az év egészében követhetők, betarthatók.

Zermattban sajnos korlátozottak a lehetőségek, így teljes mértékben nem tudom kizárni a műanyagot, de amire oda tudok figyelni, hogy a csomagolás, ha választhatok, legyen inkább karton vagy papír; ha a műanyagot nem tudom kiiktatni, akkor legyen csak fólia és ne merev, vastag műanyag csomagolás, vagy olyan, amit a boltban visszavesznek újrahasznosítás céljából. Ezen felül ami szerintem még nagyon fontos, hogy próbáljunk helyi, regionális termékeket vásárolni, főleg ha a zöldségről vagy gyümölcsről van szó. Ezzel nemcsak a környezetünket tehermentesítjük a rengeteg szállítástól, hanem jót teszünk szervezetünkkel is és ráadásképp a helyi termelőket támogatjuk. Mivel a Svájcban megtermelt friss termékek palettája kissé szűkös, ezért rosszabb esetben olaszt veszek, ami itt van tőlünk pár km-re. Néha napján még elcsábulok egy-egy fürt banánra vagy egy-egy avokádóra, de lassan ott tartok, hogy rossz érzésem van, hogy leveszek olyat a polcról, ami több ezer km-ről érkezett ide a boltba, hogy aztán mi "nyugati jóléti társadalom" a 20 helyett 40-ből vagy akár 60-ból tudjunk választani.

Lehet csak én érzem magam így, de minél többet olvasok a témában, minél mélyebbre ások, annál pesszimistább vagyok az emberiség kilátásaival kapcsolatosan; egyre több problémát vélek felfedezni, nemcsak az étkezés és vásárlás terén, hanem "en bloc" az egész emberiség életvitelével kapcsolatban. Aztán magamba nézek, megvizsgálom, mi hogyan élünk, és rájövök, hogy minden apró odafigyelés ellenére túl nagy lábnyomot hagyunk magunk után. Ez a tudat néha olyan szinten elhatalmasodik felettem, hogy sokszor bűntudatot érzek. Ez egyrészről jó, mert még motiváltabban fogok újabb és újabb megoldásokat eszközölni arra, hogy helyettesítsem a tömeg gyártott, konvencionális termékeket környezetbarát alternatívákkal, más részről nagyon nem jó, mert ez az egész folyamat egyfajta frusztrációt, már-már szorongást képes kiváltani az emberből, amelyet másokra és főképp a közvetlen környezetünkre fogunk levetíteni. Ha emiatt bárkit is megbántottam volna a tudtom nélkül, szeretnék elnézést kérni. Csupán igyekszek a lehető legkörnyezetkímélőbben élni, hogy a következő generációknak is élhető bolygót hagyjunk hátra.

De hogy legyen jó hír is a sok negatív után; a sok kicsi sokra megy elven sikerült olyan szinten leredukálnom a szemetemet, hogy egy itteni 3-4 hetes tartózkodásom alatt nem telik meg a 17 literes szemetes zsák, csupán úgy 2/3-ig 3/4-ig.

Sőt, előirányoztam még egy nagy változást: júliusban vonattal fogok hazautazni. Vettem jegyet az első osztályra, hogy tudjak - reményeim szerint - dolgozni egészen Zürichtől Kelenföldig. Remélem jól fogom bírni az utat, mert akkor teljes mértékben lecserélem a repülőzést a vonatozásra. Tudom, az ingázásom így sem környezetbarát, de igyekszem az utazásaimat ritkítani, már amennyire a munka engedi.

Ti miket tesztek, hogy élhető maradjon környezetünk? Vannak tippjeitek, amiket szívesen megosztanátok másokkal? Szívesen várok minden commentet.