Semmi sem biztos

Szóval Viru vasárnap elment, és hétfőn folytatódott tovább a meló. Szokásos ezernyi tennivaló, még úgy is, hogy valószínűleg a nagy hotelbővítést idén nem, vagy csak ősszel a földmunkát kezdjük el. Szerdán bejön Arno is, a harmadik főnök, akitől a stúdiót bérlem, és összeül a három főnök zárt ajtók mögött beszélni. Ez azért is kirívó eset, mert mindhármukat csak és kizárólag akkor láttam eddig egy helyen, amikor borospohár volt a kezükben.

Viccet félretéve két eshetőségre lehet gondolni: vagy valami nagyon jó dologra, vagy valami rosszra...

Csütörtökön, már csak a két tervező főnök hívta be magukhoz egyesével a munkatársakat. Amikor végre én is sorra kerültem, fény derült a turpisságra: van egy kis gond. A tervezett egy nagy (amit az imént említettem) és két normál méretű építkezés, amivel idénre számoltak, nem kezdődnek el. Legalább is nem idén. És már pedig az irodának az építkezésekből van a jó kis jussa, ami eltarja a 14 fős irodát (főnökökkel együtt).

Meglepődtem, és hirtelen össze is zavarodtam, mivel ugyan Barbara már mondta, hogy neki december óta nem nagyon van mit csinálnia, de én ezt nem érzékeltem az irodában ülve, se magamon, se a többieken. Természetesen mindenkitől megkérdezték, mik a tervei a jövőre nézve, meddig tervez itt dolgozni, stb.

Az egészben a "legviccesebb", hogy nekem van két kivitelezési tervem is, és a szemembe mondják, hogy nyárig van csak biztosan munka, utána nem tudják, mi lesz. Hát mondom szerintem én a tervekkel elleszek télig is. Az egészet nem értem, hiszen az elmúlt két évben olyan nagy projekteket abszolváltunk, hogy az irodának nagy megtakarítással kéne rendelkeznie. Lehet így is van, csak inkább mindig a minimál létszámot akarják fenntartani, ami szükséges.

No mindegy, szóval lényeg a lényeg, a sziklaszilárdnak hitt svájci kis álommunkám megingani látszik, bár valószínűleg nem én leszek az az ember, akit elsőre elküldenek, de a bizonytalanság érzés megrekedt bennem is és az irodában is.

Így már semmi sem biztos, azt se tudom, hogy Viruék miatt esetleg hova kell költözni, mikor, hogy fogok én ott munkát találni és boldogulni, hanem már azt sem, hogy addig tudok-e itt maradni...és még közben lakást is akarnánk venni. Azt hiszem mindent át kell újra gondolni.