Szülinapozás anyáékkal

csipet-csapat

A pannonhalmi kiruccanásunk utáni hétvégén anyáék feljöttek hozzánk Pestre és közösen töltöttük el a szombatot. Kezdtünk nálunk: kávé, hozzá egy kívül ropogós belül omlós meggyes brownie, nyami - életem eddigi legjobb brownieja. Anya ajándékként a régi videokazettákat digitalizálta, kiírta CD-re és még versikét is faragott hozzá; igazi kis költő veszett el benne. Bele is néztünk a videókba - nagyon vicces felnőtt fejjel visszanézni milyen gyerekek voltunk és hogy csibészkedtünk. :)

Este, mielőtt a dumaszínházban Badár Sándor "Magyarok menni Bamako" című önálló estjén szórakoztunk volna, elmentünk együtt vacsizni. Finomat ettük, majd jókat nevettünk és végül nem várt felismerésre is sor került: ki gondolta volna, hogy egy afrikai rally story végén áll össze a kép, hogy miért most és egyáltalán miért vándorolnak a népek - nemcsak a háborús övezetből - Afrikából Európa irányába. Biztosan sokkal árnyaltabbak és szerteágazóbbak az összefüggések, de legalább a lényege átjött.

Vasárnap délelőtt kimentünk a konyhakiállításra. Itthoni viszonylatban szép és új megoldásokat láttunk, de nagyon érezhető a minőségbeli és pénzbeli különbség a magyar és a svájci szint között főleg, hogy idén januárjában voltunk Baselben is a Swissbaun. Így egymás után látva a két kiállítást meg pláne. Attól függetlenül gyűjtöttem pár céget, akinek tetszett az asztalos munkája, főleg hogy itthon nagyon nehéz olyat találni, aki igényes részletekkel kivitelezi az egyedileg megtervezett bútordarabokat.