Trail

Még felfele menet: a szerintem liftes beton/üveg
 épületet is (szerintem) az iroda csinálta

Tegnap sikerült időben eljönnöm munkából, így Barbarával egy "könnyebb" túraútvonalat néztünk ki nekem kezdésnek, terepfutáshoz. Meg kell hagyni, eszméletlen szép volt, teljesen más a fák, a madárcsicsergés közepette futni, mint a városban. Pedig ez a kisváros nem mondhatni se csúnyának, se túl nagynak, szmogosnak meg aztán pláne nem :D. Én is kicsit anyja lánya vagyok, a felfelé dolgok jobban emgviselnek, de:

1: tenni akarok ellene

2: itt nehéz nem felfelé menni :D

Jó sok daru, mi? :)

Szóval eddig is tudtam, hogy elég kemény, de most fogom csak fel, mennyire. Amikor Barbara több száz métert futkározik fel-le. Itt a szintkülönbség maximum 100-150 m lehetett, nem tudom őszintén, de hát bevallom, 1-2-szer megálltam lihegni. Amúgy azért jó ez a kis kör, mert összesen 5 km, szóval eslsőre kibírható táv, másik dolog meg, hogy csak az elején kell felfelé menni, utána szinte sík terep jön (ez a legjobb) majd lefele visz, vissza a faluba.

A látvány valami eszméletlen :)

Remélem itt is olyan látványos lesz a fejlődés, mint a sima terepen. 1-2 hónapig úgy éreztem, hiába futkorázok fel-alá, mintha csak egyre rosszabb lennék. Aztán hirtelen javuló tendencia, és a 2-3 km-ből lett 8-9. A hegyi maratonistákat még mindig nem értem, egyszerűen mazoisták :D, mert a felfelé futást annyi száz méteren felfelé nem tudom elképzelni, hogy lehet élvezni. Egyelőre. Aztán majd meglátjuk. :)

A képekért előre is elnézést kérek, telefonommal csináltam, és azon a photoshop sem segít túl soknak. De talán visszaad valamit. :)