Tenerife 0. nap - Genf-Bp / Bp-Tenerife

Genf - Budapest I.

A szerdai hosszú munkanap után csütörtök kora reggel vonatra pattantam és meg sem álltam a genfi reptérig. Mivel csütörtökön este nincsen Wizzair gép Milánóból, így kénytelen voltam alternatívát keresni aznapra. Nem is bántam meg, mert:
1: végre egyszer emberi időben értem haza

Genf - Budapest II.

2: csodaszép napsütésben repültünk el a francia - olasz - svájci Alpok felett, amit a random kiosztott ablak melletti helyemről remekül végig kísérhettem. Mivel a a mellettem ülő pasi majdhogynem az én ülésemre is átlógott :D, így sok választásom nem volt és egészen az ablakra tapadva vészeltem át a másfél órás menetidőt. Végül is pont jól jött ki a dolog, mert a méretekből adódóan kényelmesen elhelyezkedni sem tudtam az alváshoz, így nem maradt más opció, mint a bámészkodás.

Algéria madártávlatból

Nem bántam meg, mert rég volt ilyen - vizuális :) - élményben részem. Kristálytisztán lehetett látni a hósipkás hegycsúcsokat, a köztük megbúvó falvacskákat, a gleccsereket, hogy hol a hóhatár, hogy hol a "fahatár", egyszerűen mindent. És a kedvencem, amikor egy kis réteg felhő megül a két hegyvonulat között, lehet a völgyből nem olyan élvezetes, de felülről fantasztikus látvány. A képek minőségét kérlek próbáljátok elnézni nekem, sajnos a repülőgép ablakából jobbat nem tudtam készíteni, de ha tizedét visszaadja, mint amit élőben átéltem, akkor már megérte. :)

Marokkó - Atlasz hegység I.

Szerencsés landolás után a reptérről egyből Dórihoz taxiztam, hogy láthassam még a drága kismamát karácsony és szülés előtt. Jót beszélgettünk egészen estig, majd miután Lóri megérkezett, gálánsan felajánlotta, hogy hazaszállítmányoz a csomagokkal együtt. Hálás voltam érte, mert nemcsak sok energiát, hanem időt is spórolt nekem a pakolásra, mellesleg még volt kis időm vele is beszélgetni az autóban.

Marokkó - Atlasz hegység II.

Este csoki, téli cucc ki, tavaszi, nyári cucc be, majd zutty, be az ágyba. Másnap 10-kor kirobogtunk a reptérre, kis késéssel indulás Tenerifére, juhúúúú!!! Micsoda?! Hogy 5 óra az út?! Én valahogy 3.5 - 4 órára emlékeztem. Sebaj, kis beszélgetés - zenehallgatás, kis alvás, majd elértük Afrika északi partjait. Ez is hasonlóan érdekes volt, mint a svájci hegyek, csupán kevesebb hóval. :D A látvány leginkább Kaliforniára illetve a Canyonokra emlékeztetett Amerikából. Vöröses hegyek, kopár táj, hatalmas gyűrődések, repedések a hegyoldalakon. Marokkó partjait Agadir vonalában hagytuk el, ahol csak sejtettem, de nem tudtam biztosra megmondani, mik azok az ezernyi meg ezernyi fehéres-szürkés hatalmas táblák a földön. Mint landoláskor Tenerifén kiderült, jól sejtettem: fóliasátrak voltak a - gondolom - téli paradicsom, narancs és egyéb mediterrán gyümölcs-, zöldségtermesztéshez.

Tenerife - ugyanazok a fehéres-szürkés foltok, mint Marokkó
partjainál, közelebbről

Csomagfelvétel után béreltünk kocsit, bepattantunk, majd elkocsikáztunk a szállásunkra. Egy jó tanács: ha tehetitek, ne este sötétedés után keressétek meg a szállásotokat első ízben, mert lehet rámegy egy órátok. :D Sajnos a spanyolok a házszámozást elég véletlenszerűen művelik; példa erre: ott állunk az utca közepén, egyik oldalt 29, másikon 112!!! és nekünk az 58-at kéne megtalálni. Good Luck. :D Két-három kör után csak megtaláltuk, de sajnos a keresésben a google sem volt nagy segítség. :)