Part VI. Riviéra

szeptember 06, 2014

Part VI. Riviéra

Útban az apartman felé csobbantunk egyet :)

A városok forgata után lementünk a tengerpartra hesszelni 4-5 napot. Nem vettük szigorúra a programot, a mottó: ahogy esik, úgy puffan. Az apartman szuper volt, egy 45-50 m2-es kis lakás külön hálóval, nappalival, jól felszerelt konyhával, erkélyről kilátás a medencére, ami a társasházhoz tartozott. Úszkáltunk, napoztunk, délutáni szunyát nyomtunk, mert az jóóóó. (csak az oviban utálta mindenki, azóta ha bárki megteheti, nem hagyja ki, nemde? :))

Saint Raphael

Egyik nap elnéztünk Cannesba. Jó kis hely, természetesen piros szőnyeg és a hírességek kézlenyomatait megsasoltuk, de a kötelezőkön kívül állítom, hogy a helyi piacon töltöttünk a legtöbb időt. Friss halas pult (ezt Viru szereti, szerintem reggel eléggé felkavaró élmény), én persze a gyümölcsös/fűszeres/zöldséges pultoknál akadtam le. Ezerféle paradicsom, még meleg, mert reggel szedte le a nénike a kertjében, 4-5 féle cukkini és padlizsán, kerek, világos, sötét, csíkos, amit el tudsz képzelni. Nem bírtuk ki vásárlás nélkül, főleg, amikor megláttuk a pisztáciaolajat. (Látott már valaki ilyet? Mi nem, hát meg is vettük gyorsan.)

Naplemente Saint Raphaelben

Esténként besétáltunk a városközpontba egyet fagyizni, képeslapokat keresgélni, naplementét nézni. Egyik este Saint Raphaelbe, mert itt volt a szállásunk, másik este Fréjusba, ezzel szinte összenőtt az előbbi.

Amúgy ezen a vidéken kb. mindegy, hogy Saint Tropeznak vagy épp Raphaelnek vagy minek hívják a várost, mindegyik ugyanolyan puccos, luxus autókkal és kaszinókkal tömött üdülőváros. Olyan, mintha Marseilletől Monacoig folyamatosan Siófokon és Balatonfüreden autózna keresztül az ember.

Az esti séták után megéhezve otthon főztünk minden este vacsit, és a csodaerkélyen egy-egy pohár rosé társaságában fogyasztottuk el. Szuper volt. Ott tudtam volna maradni még két hétet.