Part VII. - Monaco, Laggo Maggiore

Monaco, VIP lakótelep :)

Monaco, látkép

A riviérás hesszelés után elindultuk visszafele Zermattba, közbeiktatva egy pihenőt a Laggo Maggiorenél. Az autókázás közben egy 2 órás sétát tettünk Monacoban. Tényleg igaz a fényűzés, mindenki próbálja kitenni a kirakatba, amije van. Maga a kocsiút gyönyörű, ami odavisz, de ami onnan el (olaszok fele) az még inkább. Szerpentines, hegyes-tengerpartos kilátással. Magában Monacoban érdekes az épületek összeállítása. Vannak csodaszép századfordulós/szecessziós házak, vannak a nagyon új, modernek, ezek amik szerintem oda illenek. Aztán vannak a 70-es, 80-as évek (??) csodaszüleményei, a beton raszterkockák, amik panel feelinget eredményeznek, és - véleményem szerint - belerondítanak a látványba. De összességében még így is csinos kis hely ez a Monaco. :)

Aztán kocsiba pattantunk és irán a Maggiore tó. Az út Monaco és Genova között valami lélegzetelállítóan szép volt. Megint. Az autópályát úgy kell elképzelni, hogy vagy hídon, vagy alagútban száguld az ember, de normál szárazföldön 1-200 km-ig szinte soha. Tengerpart, háttérben hegyes-völgyes tájjal, - csak a szokásos erre - a folyótorkolatokban pedig kis tengerparti településekkel. Ide egyszer még visszajövünk, az biztos. :)

Látkép 2.

Aztán megérkeztünk Maccagnoba, itt volt a szállásunk. Jobb híján. Locarnoba akartunk foglalni, de arról már lecsúsztunk. De igazából a tó körüli összes város szép, ez is az volt, a mellette lévő Luino is. Nem beszélve arról, hogy milyen olcsó. :) Még hogy Zermatt drága?! Hát a franciáknál sem volt olcsóbb semmi, sőt...viszonyítási alap a cappuccino. Francia nagyvárosokban 3,8-4 Eur, riviérán szintúgy, Zermattban 4,5 Chf (~3,66 Eur), Zürichben 5,5-6 Chf (4,5-5 Eur), Maccagno 1,5 Eur :D. 1,5. Ilyet nem is tudom, utoljára hol éltem át. És milyen finom! :) Na hát ugyanígy, 6-7 Euróért fullos pizza, a svájci árakat hadd ne mondjam.

Mi a várban

Kaszinó és verdák

Azon kívül hogy finomat ettünk, elmentünk túrázni is egyet, igazából véletlenségből. :) De jól sült el a dolog. Mondta a szállásadó srác, hogy van egy szép hegy/kilátó, amire érdemes felmenni. Van libegő is, azzal is fel tudunk menni. Oké, hát akkor a délutáni fagyizás után nézzük meg (mert fagyizni kötelező olaszéknál:)). Felmetünk, nagy naívan a svájci kényeztetésből kiindulva, odamegyünk, aztán 10 percen belül csak megy egy felvonó. Ahha, hát nem. Óránként jár. Persze pont az orrunk előtt ment el egy. Jól van, akkor gyalogoljunk fel. Mennyi idő is az? 50-60 perc. Oké, hát akkor menjünk gyalog. Deszkás cipőben, víz nélkül, retiküllel (ez azért túlzás, de nem hátizsák). Nem akarom tudni, hány lépcsőfok volt. Sok. Végig köves lépcsős kialakított út vitt felfelé. Felérve kiittuk a kutat, amit elsőre találtunk. :) Nagyon finom volt a víz....vagy csak nagyon szomjasak voltunk?! :) Körbesétáltuk amit lehetett, megcsodáltuk a kilátást, és felért a libegő, amivel eredetileg feljöttünk volna. Végül lefele mentünk a felvonóval, mivel elkezdett esni az eső, és a csúszós köveken nem lett volna poén lelépcsőzni 400 m-t.

Laggo Maggiore, Maccagno

Maccagnoból már ténylegesen Zermatt fele vettük az irányt. Locarnoban sétáltunk egyet, nagyon szép kis város. Tópart, olasz lazaság és finomságok, de svájci pontossággal és mérsékletességgel keveredve. Ez az a pont jó arány. Innen még felautóztunk a Verzasca völgybe. Ez valami hihetetlen gyönyörűséges. Ha Locarno környékén jártok, semmiképp se hagyjátok ki. Kristálytiszta türkizes színű víz csörgedezik a patakban, ami tele van tűzdelve szürkés-fehéres szikladarabokkal, és ha ez nem lenne eléggé kielégítő látvány, akkor elárulom, hogy még egy régi íves kő gyaloghíd íveli át az egészet.

Luino és a fagyi esete :)

Ez a nap valami fantasztikusan szép volt. Locarno, ez a völgy, majd a hazaút. Mivel hogy jó idő volt, legegyszerűbb, ha Domodossola fele, a Simplonpasson át érünk Brigbe, majd fel Zermattba. Locarno-Domodossola útvonal sem akármilyen, végig szerpentines, a hegy oldalában kacskaringós út, csodaszép kilátással, egy-egy gyönyörű településsel tarkítva út közben, ahol néha hopp!, itt egy katedrális, és hasonló meglepetések várattak magukra. Na de aztán. A Simplonpass. Az valami földöntúli élmény volt. Zermattba vezető út sem kutya. De azt kell hogy mondjam, hogy ez túl tesz rajta. A völgy sokkal tágasabb, szélesebb, a hegyek hol zordabbak, magasabbak, hol zöldebbek. 

Kilátás a hegytetőről

A Pass magassága 2005 méter :D, onnan megyünk vissza 600-ra, majd vissza Täschig 1500-ra. Szegény kocsi. Lehet ő nem élvezte, de mi nagyon. :) A képeket út közben, a kocsiból készítettem, úgyhogy nem teljesen adja vissza azt, amit élőben átél az ember, de remélem érzékelni lehet. Szóval ezekkel az élményekkel zártuk az egész nyaralást. Jó kis vegyes vágott volt, de nekem pont emiatt nagyon tetszett. Volt benne minden, amit igazán szeretek. Remélem ezzel Te is így vagy Drága. :) Puszi Nektek! :) (Képek Locarnoról, Simplonpassról egy következőben)

luinos, romantikázós

Gondolás, vidékies